Lenni vagynem?

Ha épp abban az állapotban vagy, hogy úgy érezd senkinek sem lennnél a helyében, akkor olvass tovább.

Arra jöttem rá, hogy mindenkinek van rinyálni-valója. És egyik oldal sem vonzó.
Ha szingli vagy, akkor kilátástalan a jövő, ennyi silány pasival. Ha családban élsz, akkor meg tedd össze a 2 kezed, és húzd csöndben az igát.

Valamelyik nap arról beszélgettem az egyik barátommal, hogy mennyire hiányzik a romantika. Azt sem tudom, hogy van olyan pasi egyáltalán, aki ismeri ezt a szót, érti a tartalmát, és nem dugás-célúan használni is tudja?

Vagy mi nők tesszük őket ilyenné? A kétségbeesésünk akkora, hogy már elég 1 apró kezdeményezés, egy simán félreérthető gesztus, amit pozitívan magyarázunk magunkban, és már nyílunk is?

Miért van ez? Kortól, családi állapottól, anyagi helyzettől függetlenül?